Sze 28

五つ

Mai nap során semmi érdekes nem történt igazán. Kaptam még egy email címét, ahol érdeklődhetek munka iránt, szintén egy itt élő magyar ember, továbbá kaptam egy nevet a konzulátuson, akihez fordulhatok, immár két ember ajánlásával is. Természetesen félfogadás csak hétköznap van, úgyhogy ez hétfőig várat még magára. Riével csak holnap találkozom, vasárnap a családjával ünneplik születésnapját. Ideje már hogy egy kicsit velük is legyen. Én addig bemegyek a városba egy ismerősömmel, körbenézünk itt-ott. Tanulnom is kell, mosnom is, meg még sorolhatnám. Ma voltunk bevásárolni, ennivalót természetesen. Ettem kaviáros tésztát, valami tengeri zöldségekkel, nem volt rossz. Aztán készült rizs is valami fura rávalóval, na ez az első kaja amivel nem tudok megbírkózni. Sebaj, ez eddig jó arány^^ Került hozzám egy japán receptkönyv, persze japánul, úgyhogy akik recepteket várnak, hát még várniuk kell sajnos^^ Vacsorára KENYERET ettem vajjal és felvágottal. Nagyon finom párizsit vettem, a kenyér kicsit édeskés, de finom. Instant tésztás-levest nem csinálhato ma, állítólag egészségtelen, és meg kellett ígérnem hogy ma mellőzöm. Sebaj, majd reggelire:D Na jó nem… Ma ne mcsináltam képeket, nem nagyon volt miről, amikor meg talán lett volna, nem volt nálam kamera. Okos legény vagyok. Most kicsit fáradtka vagyok, de szerintem azért, mert semmittevés jegyében telt a napom. (vagy mert a nagy páratartalom, a rohadt hőség és a tűző nap ellenére gyalog tartottam Rie tempóját amikor vásárolni mentünk, és ő biza bringával nyomta… jó, mondta hogy vezessek én, ő meg hátraül, de ez nem annyira nyerő… nem nézik jó szemmel a rendőrök. Úgyhogy mire hazaértünk rendesen lehaltam.)
Itt most fél kilenc, odahaza meg mindenki javában melózik még… nem is olyan fura érzés. Vagy gondolat… vagy mi. Jövőhéten jó sok dolgom van, de a hétvégén egyiket sem tudom ezek közül elintézni. Na sebaj^^ Ja igen, vettem teát, de nem akartam ám. Ahogy bevásároltunk, nekimentem egy polcnak, és valami lepottyant. Mivel a zöld zacskós polcon eldőlt ez-az, ezért gondoltam onnan valami, belenéztem a kosárba, semmi. Hazaértünk, Rie pakol ki, felmutat egy dobozt, ezt minek vetted? Hát mondom… mi az? Ő nem tudja… na mondom akkor ez az amit levertem. Rosszat nem tettem, mert mint kiderült tea, meg természetesen ki is fizettük, hiszen a kosárban volt^^ Magyarul ma is alkottam azért. Délután megint ledőltünk picit, de csak egy órára. Holnap nem kell kelni szemét miatt, juppí^^ Valakik viszont raktak ki szemetet… nem igazán tudom miért, hétfőig semmit nem visznek el. Láttam az egyik lakótársamat… valami amerikai gyerek lehet, vagy még egy francia. Csúnya, fura szaga volt amikor elment mellettünk, és nem tud köszönni. De azért nagyon gizda kosaras pólója volt, illetve rövidgatyája, és nagyon lazán sétálgatott… Kint most jó erős szél fúj, de ez még mindig nem tájfun… pedig már kíváncsi lennék rá, meg egy kis rengésre is:D
Mára ennyi… semmi érdekes… pedig töröm a fejem. Mondjuk az még lehet érdekes, hogy itt a zsepi, a wc papír, meg minden ilyen papír, nagyon nagyon vékony… én megkérdeztem, hogy ez vajh’ miért lészen, mire annyit tudtam meg: lehet azért, hogy puha legyen a bőrnek… A bal oldali közlekedésre még mindig oda kell figyelnem, hogy először ne balra nézzek a kereszteződésnél, hanem jobbra. Hopp, még érdekesség: a világraszóló visa kártyám itt nem jó. Más fajta kártyákat használnak. Azt mondták a postán tudok vele pénzt felvenni. Majd’ jövőhéten benézzük ezt is.
Egyenlőre ennyi mára.

1 comment

    • Zoleeka on 2007-09-28 at 22:21
    • Válasz

    Vietnámba kellett volna menned, ott tudtad volna a biciklin vinni. :))) Visa?HAHAHA! :)))
    Ma volt az utolsó napom a cégnél, egyszerre volt felemelő és szomorú érzés. Egy cuki kis ajámdékot kaptam a többiektől:egy fekete polót rajta egy felirat “I love asian girls”,hát nem aranyosak? 🙂

Jelentkezz be az alábbi lehetőségek egyikével, katt és szólj hozzá:

%d blogger ezt szereti: