Már 30

Még egy hét

Igen, még egy hét és utána már gyakrabban fogok tudni talán írni. Négy napos halál jön, szerdától szombatig, de ahogy annak vége, már vissza fogok venni a hajtásból, amennyire lehet. Új állást keresek, mert ez már teljesen leszívta az összes erőmet, olyannyira, hogy még párom is szorgalmazza az állás-cserét.

Kisfunk jól van, itt van komám Luxemburgból, visz minket mindenfele, töm hamival is, annyira, hogy nekem már a gyomrom is megsínylette. Nem, nem rosszat ettem, egyszerűen túlettem magamat^^
Jöjjön pár kép, amiket még számtalan fog követni, hiszen komám szorgosan fényképezget vadiúj Canon gépével, amihez itt Tokióban vett új objektívet, ami egymagában annyiba került mint egy új laptop.
Az első képen Hibiki, egy kis japán vendéglőben, az egyik legelső kép amit Tunn barátom készített. Igen, az az én kezem, próbálok mosolyt csalni kis golyó arcára.
A második képen párom, Hibikivel, egy kínai étteremben. Kínai, de a japán és a kínai ételek között sok a közös. Például a gjóza, rámen, csáhán és még sorolhatnám. Az étterem fénye nem volt a legnyerőbb, vakuzni meg nem szerettünk volna, így előre is elnézést:D

A harmadik képen Tunn (azaz Tunnei) barátkozik Hibikivel. Ugyan itt már későre járt az idő, és Hibiki sem volt már olyan vidám, előtte sokat voltak együtt (Tunn ugyan nem papa, de van vagy 10 unokaöccse, részint testvéreitől, részint barátai gyerekei, azokat is családtagnak veszi^^ Akár Hibit), Hibiki megkedvelte az első pillanattól kezdve, főleg a szakállát, bár eleinte furcsállta, hogy ennek a bácsinak máshol nő a haja.
Tunn amúgy portugál születésű de luxemburgi állampolgár és vámtiszt. Jelenleg hét nyelvet beszél folyékonyan és a nyolcadikat most tanulja. Továbbá két és fél hónapot tölt Japánban, ami szintén nem semmi, lehet tőle tanulni. Persze nem csak ezt, hihetetlen nagy szíve van, de erről majd máskor írok.
Az utolsó képen velem van Hibiki, azt hiszem ez még a japán étteremben készült. Azt hiszem éppen ellenőrzi, van-e apunak is szakálla.
Tunn imád fényképezni, és már készített sok képet Tokióról, majd amikor megosztja velem azokat is, szíves engedelmével töltök fel párat.
Mára egyenlőre ennyi, családomat megelőzve keltem fel, gyomrom hívószavának engedve, továbbá elintéztem az első szemétlehordást az új szabályok bevezetése óta. (egy hétig zárva volt a szemétlerakó, átalakítás miatt, miért egy hétig, nem értjük, de ez van, most már nyitva állnak kapui)

2 comments

    • -=RelakS=- on 2009-03-31 at 07:01
    • Válasz

    “Jelenleg hét nyelvet beszél folyékonyan és a nyolcadikat most tanulja. “

    Őőőő … khrmm … ehh … nem lehetne megérdeklődni, hogy ezt hogy?
    Jól jönne a technikája, gondolom :]

    • Futyoke on 2009-03-31 at 13:06
    • Válasz

    Portugáliai születésű, tehát a portugál anyanyelv, luxemburgi állampolgár, Luxemburgnak három hivatalos nyelve van, német, francia és luxemburgi, továbbá a családjában vannak spanyolok és olaszok is az angol pedig alapvető idegennyelv. A spanyolt és az olaszt már picit felejtette, de gond nélkül elbeszélgetett múltkor egy olasz arccal (múltkor… egy éve), én csak pislogtam.
    Most ugye japánul tanul, de még csak tanul, bár elég szorgalmasan tolja.
    Végülis négy nyelv mondható az anyanyelvének valamilyen szinten. Annyi amennyit én összesen tudok:D:D:D

Jelentkezz be az alábbi lehetőségek egyikével, katt és szólj hozzá:

%d blogger ezt szereti: